Jön az év filmje? Minden, amit eddig tudunk a Suffragette moziról

• 2015 szeptember 03.

Ahogy ígértük, összegyűjtöttük, mi az, amit eddig tudunk a Suffragette filmről, ami a brit nőjogi mozgalmak kezdeteit dolgozza fel. Az előzetes infok alapján nagyon ígéretes produkcióról van szó, alig várjuk a novembert!

Óriási meglepetést okoztak a brit parlamenti képviselők, amikor engedélyt adtak rá, hogy a filme egyes jeleneteit a Westminster-palotában forgathassák - erre korábban még egyetlen produkció esetében sem volt példa. Valószínű, hogy az ország vezetői is korszakalkotónak, de legalábbis nagyon fontosnak ítélhetik a nőjogi mozgalmak kezdeteit feldolgozó film elkészültét.

A készítők is nők: A filmet Sarah Gavron rendezi, akinek ez a második egész estés nagyjátékfilmje (az előző A muszlim asszony) az írója pedig Abi Morgan, aki A szégyentelent és A Vaslady-t is írta.

Micsoda line up! Carrey Muligan generációja egyik legtehetségesebb színésze, rá a főszereplő, Maud Watts megformálását bízták. Meryl Streepet senkinek sem kell bemutatni, háromszoros Oscar-nyertes színésznő és bár vannak fenntartásaink vele kapcsolatban, azt nagyon várjuk, hogy mit fog kihozni a brit nőjogi mozgalmak egyik első szüfrazsettjének, Emmeline Pankhurst karakteréből. Helena Bonham Carter pedig pedig örök nagy kedvencünk.

Nagyon szépen összerakott moziplakátot kapunk, a rajta szereplő színek gyakran feltűntek a szüfrazsettek jelvényein, ékszerein, zászlóin. A lila a méltóságot, a fehér a tisztaságot, a zöld pedig a reményt jelképezi.

Ilyen egy tokiói S&M love hotel >>

Sok blog ír arról, hogy a produkciós dizájn milyen jól megtalálta a határt a sztori és a vizuális megjelenítés között - hozzá kell tenni, hogy a fentebb már említett helyzetelőny miatt is lehet ez (Westminster-palota). A képek tanúsága szerint elképesztően valósághű rekonstrukciót sikerült létrehozni a XX. század elejének Londonjáról.

A Suffragette nyitja a London Film Festivalt. Korábban ezt olyan filmekkel tették meg, mint a Kódjátszma vagy Philips kapitány. Szinte biztosak lehetünk benne, hogy a Suffragette a következő díjátadó szezon nagy várományosa.

Ilyen volt az '50-es évek transznemű közössége Párizsban >>

Tudtad?

(Magyar szüfrazsettek?)

Magyarországon a XIX. század utolsó évtizedéig kellett várni az első diplomás nőre, Glücklich Vilma matematika-fizika szakon vehette át történelmi jelentőségű diplomáját. A külföldön meginduló szüfrazsett mozgalmak hatására nálunk is elkezdődtek a XX. század elején a feminista szerveződések. Glücklich Bédy-Schwimmer Rózsával karöltve küldte nyomdába A nő és a társadalom, majd A nő című folyóiratokat, melyek 5 évet éltek meg. Az egyes lapszámokban publicisztikák, glosszák, jegyzetek jelentek, valamint képviselők parlamenti felszólalásainak nőket érintő részletei szerepeltek. Nem ritkán haladó szellemű férfiak is tollat ragadtak. A legfőbb téma a női választójog megszerzése volt - ki tudja, hogy az újság nyomásgyakorlása ebben szerepet játszott -e, de 1918-ban részleges választójogot szerezhettek a nők (a huszas években elvették ezt a vívmányt, és csak a második világháború után terjesztették ki újra, immár a maga teljességében, mindkét nemre a választójogot).

Emmeline Pankhurst dédunokája, (akit Meryl Streep alakít a filmben) Helen Pankhurtst így nyilatkozott a filmről: “ebben a filmben az a nagyszerű, hogy nem arról szól, milyen egy mozgalom vezetőjének lenni vagy éppen a Pankhurstök családtörténetéről. A készítők arra koncentráltak, hogy megmutasság, a nők hogyan kerültek bele az 1900-as évek elejének Angliájában a szüfrazsettmozgalmakba.”

A London Film Festival hivatalos programjának meghirdetésekor a szervezők “Az erős nő” évének nevezték az ideit.

A film magyarországi bemutatója november 26-ra várható.

Olvass még!